Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fórum

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Budapest . 1155 zsókavár u.1.

seaman44,2012.03.13 20:36

Bocs! Egy kérdőjel lemaradt. A mondat helyesen:Van Budapesti képviselete is a szakszervezetnek?

Budapest . 1155 zsókavár u.1.

seaman44,2012.03.13 20:33

Üdvözlet minden tagnak!
Sok kérdésem lesz a jövőben is,de sajnos a rengeteg hátrány miatt segitség kell és most már tényleg senkihez nem fordulhatunk bizalommal.
kérdésem: Van Budapesten is valami képviselete a szakszervezetnek.Sokkal egyszerűbb lenne ha személyesen tárnám fel azt a rengeteg jogtalanságot ami minket ér(szabadságot és betegállományt nem fizetnek,cafetéria rá van írva a fizetési papírra de semmit nem kapunk)
Sorolhatnám a rengeteg szabálytalanságot de kinek???

Válasz

Figyelő,2012.03.13 19:13

Kedves Seaman44!
A kollégáid tudatlanok, és tájékozatlanok.
Ezeket az oldalakat valóban figyelik a munkaadók, a megbízók, a hatóságok, a törvényhozók, és külföldi szervezetek, de nem tudnak információt szerezni a tagságról, és nem is kérdezhetnek rá. Ha valakit kirúgnak, mert tagja egy szakszervezetnek, akkor a kirúgott ember gigantikus kártérítésre jogosult, és a munkáltatóját komolyan megtudja hurcoltatni a Bíróságon, hiszen súlyos diszkriminációnak számít, ha valakit szakszervezethez való tartozása, vagy abban való tevékenysége miatt elbocsátanak, vagy hátrányosan intézekednek vele szemben. Ha a munkáltató megtudná, hogy szakszervezeti tag vagy, akkor inkább békén hagy, és igyekszik a kedvedben járni (feltéve, hogy van annyi esze). Ha az ellenkezőjét teszi, akkor meg a szakszervezet intézkedni fog a védelmed érdekében, hiszen ezért vannak.
Én már évek óta szakszervezeti tag vagyok, de soha semmilyen hátrány nem ért, és emiatt nem is mertek kirúgni sehonnan se, ahol megtudták, hogy hova tartozom.
A cégek között már nincs összetartás, lehet, hogy ismerték egymást korábbról, de elhiheted, hogy egyetlen cégvezető sem azzal foglalkozik, hogy a 200.000 képzett vagyonőrök melyike tagja valamelyik civil szervezetnek, hiszen jobb dolguk is van, minthogy egy adott vagyonőrrel foglalkozzanak.
Ha valakit azért nem alkalmaznak, mert szakszervezeti tag, akkor komoly hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amiből nemzetközi botrány is lenne, és nagy kártérítésre lennél jogosult, és a munkáltatót komolyan megbüntetnék az illetékes hatóságok.
Nyugodtan lépj be, nem válik hátrányodra.
A kollégáidra meg ne hallgass, mert nem értenek hozzá.

Budapest . 1155 zsókavár u.1.

seaman44,2012.03.12 22:47

szívesen lennék szakszervezeti tag de a kollégák azzal riogatnak,hogy ezeket az oldalakat a munkáltatók is nézik sőt a tagokról is szereznek információkat.
Adatvédelem is van a világon de nem tudom ez mennyire kijátszható.
Ha megtudják ,hogy szakszervezeti tag vagyok akkor az elbocsájtás várható.rászállnak az emberre és a félrecsúszott nyakkendő miatt is kirúgnak.Nem beszélve arról,hogy a cégek vezetői nagyon jól ismerik egymást és adják a drótot,hogy kit ne alkalmazzanak mert szakszervezeti tag.

EMBERTELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A BKV-S VAGYONŐRÖK! 1. rész

FVSZ,2012.03.08 19:57

Modern rabszolgaságként jellemezte egy a Hír24-et felkereső BKV-s vagyonőr jelenlegi munkáját. Szerinte embertelen és törvénytelen körülmények közt dolgoznak. A szakszervezet tud a gondokról, megoldás azonban egyelőre nincs.


Modern rabszolgaság

Nappal a metróban, éjjel a buszokon állnak. Járkálniuk is tilos. Havonta minimum 240 órát dolgoznak, sokan azonban több mint 300-at. Mindezt van, ahol óránként 420 forintért, pótlékok nélkül. Nincs szabadság, csak papíron. Nincs betegállomány. Nincs váltótárs. Van azonban büntetés. A bérből vonják le.
Nagyjából ezekkel a panaszokkal kereste fel felháborodott levelében az egyik BKV-s vagyonőr szerkesztőségünket. Kérte, hogy nevét ne áruljuk el, hisz' félti az életét. Szerinte a „vagyonőrágazat félig maffia". A levélben borzasztó munkakörülményekről ír. Azt mondja, a BKV-s vagyonőrök évek óta egyre kiszolgáltatottabbak, szabályos rabszolgák. 24 órákat állnak egy helyben a metróaluljárókban, és feletteseik rögtön rájuk pirítanak, ha sétálni kezdenek. Alvállalkozók, újabban pedig munkaerő-kölcsönzők cserélődnek a fejük felett, miközben ők évek óta ugyanazon a helyen dolgoznak. „Mikor számolják már fel a rabszolgatartást?" – teszi fel a kérdést a levélíró.


Kalandorcégek hálójában

„Embertelen körülmények között dolgoznak" – ezt már Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke mondja. Sipos Endre megerősítette: levélírónk nem túlzott, mikor modern rabszolgaságként írta le a BKV-s vagyonőrök munkáját. Az elnök szerint a probléma évek óta fennáll és 10 ezer vagyonőr közül nagyjából 2-őt nem érint csak. A 24 órás, készenléti jellegű munkákat végző őrök többségének ugyanis nem biztosítják a munkaadók a kötelező pihenési időt, bár a törvényi szabályozás szerint ennek nagyjából 8 órának kellene lennie. Sokan nem is bírják fizikailag, pedig a legtöbb vagyonőr kényszerűségből van a pályán.
Sipos szerint sok ötvenen túli munkanélkülit irányítanak ilyen jellegű területre dolgozni, majd „borzalmasan alacsony színvonalú" tanfolyamokon pár nap alatt kitanítják őket, és kész. Mehetnek is az éles helyzetbe. A szakszervezeti elnök úgy véli, a legtöbb vagyonőr nincs tisztában munkájának alapvető tudnivalóival, hisz' ezeken a gyorstalpalókon lehetetlen megtanulni mindent, ami a vagyonőrséghez kell: „szombaton befizetem a tandíjat, hétfőn pedig egy parkolóban levizsgázom" – mondja. Sipos szerint az sem meglepő, ha egy őrt 8-10-12 órás egyhelyben állás után már az sem érdekli, ha elviszik az orra elől az egész boltot.
Az egyik legnagyobb hiányosság, hogy a munkaadók nem szűrik ki az úgynevezett kalandorcégeket – véli az elnök. Mivel a vagyonőröket általában nem a fő munkaadó foglalkoztatja, hanem egy (vagy inkább több) munkaerő kölcsönző, aki „tovább adja" a dolgozókat a fő cégnek. Sok olyan őr van, aki bár hosszú évek óta dolgozik a szakmában, mégis alig van folyamatos munkaviszonya. Általában 90 napos próbaidőre veszik csak fel, három hónap után pedig jön egy újabb cég, újabb próbaidővel. Sokukat be sem jelentik.
Sipos szerint a problémát jogszabályilag szinte lehetetlen megoldani, lévén mindenhol találni kiskaput. A szakszervezeti elnök inkább egy a munkaadók és a szakszervezet közti belső megállapodást tartana hatékonynak, amellyel ki lehetne szűrni azokat a „kalandorcégeket", akik előidézik ezeket a helyzeteket.

EMBERTELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A BKV-S VAGYONŐRÖK! 2. rész

FVSZ,2012.03.08 19:57

Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk mi az a tíz gyanús jel, ami arról árulkodik, hogy a már aktív vagy leendő vagyonőrt valószínűleg átvágja a munkaadó:
1. Ha behívják próbanapra. Ez azt jelenti, hogy az álláshirdetésre jelentkezőt 1 vagy több napig ingyen dolgoztatják. Az esetek 99 százalékában ebből nem lesz állás.
2. Ha az állást meghirdető nem a cég irodájában, hanem furcsa, vadregényes helyen (utcasarok, parkoló, kávézó, buszmegálló) akar találkozni a leendő dolgozóval. Fontos szabály: állás reményében senki ne engedje, hogy pénzt csaljanak ki belőle!
3. Ha nem készül írásos munkaszerződés, vagy ugyan elkészül, de annak egy példányát többszöri felszólításra sem adják oda a dolgozónak.
4. Ha az adóbevalláskor nem adnak adóigazolást vagy a munkaviszony megszűnésekor nem adják ki a szükséges papírokat.
5. Ha az orvosnál kiderül, hogy nincs biztosítás.
6. Ha egyre jobban, egyre többször késik a fizetés, vagy annak csak egy részét kapja meg a dolgozó.
7. Ha gyakran cserélik a dolgozó feje fölött a cégeket, vagyis a tulajdonosi kör marad, de papíron időről időre újabb cég alkalmazásába kerül az őr.
8. Ha egy adott álláshirdetés folyamatosan újra és újra megjelenik.
9. Ha nincs a cég bejegyzett tevékenységi körei között a vagyonvédelmi, biztonsági szolgáltatás, s mégis ezzel foglalkozik
10. Ha a cég székhelye és a cégvezető lakhelye száz kilométerekre van egymástól.


Őr őrnek farkasa

A Napi Gazdaság összeállítása szerint egyébként igen rossz évet zártak tavaly a vagyonőr cégek: összesen 472 társaság ellen indult felszámolási eljárás és 414 végelszámolásról döntöttek. 2005 óta nem volt soha ennyi cég ellen eljárás. A lap szerint a tetemes felszámolást indokolhatja, hogy az őrző-védő cégek úgy próbálják egymást kiszorítani a piacról, hogy terhelő adatok gyűjtése után feljelentik a konkurenciát a hatóságoknál. Gyakorlatilag kémkednek: saját embereiket küldik egymáshoz dolgozni, hogy gyanús ügyeket keressenek, például be nem jelentett dolgozót, zugkönyvelést vagy bármilyen adójogszabályba, törvénybe ütköző tevékenységet. A módszer pedig hatékony, egy komolyabb adóhivatali bírság sokszor a működés végét jelentheti.


A BKV nem válaszol

A vagyonőrökkel kapcsolatos kérdéseinkkel még a hét elején kerestük a BKV-t. Szerettük volna megtudni, hogy a közlekedési vállalatnál, miként látják az őrök munkakörülményeit, tudnak-e a gondokról és terveznek-e bármilyen lépést a helyzet megoldása érdekében. Három nap után, ma reggel telefonon is érdeklődtünk – a BKV sajtóosztályán azt mondták, a válaszadás "folyamatban van". Amennyiben megérkezik, közölni fogjuk.

FORRÁS: http://fn.hir24.hu/itthon/2012/03/05/embertelen-korulmenyek-kozt-a-bkv-s-vagyonorok/

Végleg eltörölni! 1. rész

Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége,2012.03.01 19:11

VSZSZ: „végleg eltörölni”
Elégedett lehetne Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének (VSZSZ) elnöke, a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszédbizottság (MBÁPB) társelnöke, hiszen éveken át szélmalomharcot vívott a vagyonőrök kötelező kamarai tagságának megszüntetéséért. Most, hogy a vagyonvédelmi törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása megszüntette a kötelező tagságot, a szakszervezeti vezető mégis elégedetlen: mint azt a Biztonságpiac.hu-nak adott interjúban kifejtette, a vagyonvédelmi kamarát kellett volna megszüntetni.


Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke (fotó: Biztonságpiac.hu)

- Az elmúlt hónapban több cikkben, interjúban foglalkoztunk a magánbiztonsági piac problémáival. Ön szerint mi lenne üdvözítő megoldás a foglalkoztatási szabálytalanságokra, a rossz árazási metódusokra, illetve hogyan lenne javítható az adótörvények betart(tat)ása?
- Elsősorban a magánbiztonsági piacon a munkáltatóknak kellene megegyezni az általános vállalási árszínvonalban, ezután pedig a reprezentatív szervezeteknek kell megállapodást kötni. Az ágazatban három meghatározó szervezet van, ebből kettő tekinthető reprezentatívnak a Magánbiztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MBVMSZ), a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége (VSZSZ) és a nemzetközi testőrszövetség (IBSSA). Hiába külföldi bejegyzésű szervezet az IBSSA, a magyar szekcióban magyarországi munkáltatók ülnek, véleményem szerint az eddigieknél sokkal aktívabban részt kellene venniük az ágazati párbeszédbizottság munkájában. Sőt, továbbmegyek, a vagyonvédelmi törvény módosításában is komolyan részt kellett volna vállalnia a testőrszövetségnek. A módosításhoz ugyanis se az MBVMSZ, se a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) nem adott be értékelhető véleményezést, ezek a szervezetek bizottságok megalakításával voltak elfoglalva. A kötelező kamarai tagság eltörlését egyébként elsőként és egyedül én kezdeményeztem még 2005-ben, a vagyonvédelmi törvény kihirdetése után. A 2005. évi CXXXIII. törvényt egyébként létre sem lehetett volna hozni, mert ellentétes volt az uniós alapelvekkel. A vagyonvédelmi törvény tulajdonképpen soha nem adott a kamarának olyan lehetőséget, hogy az ágazatot érintő gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozzon. Az SZVMSZK csak bizonyos szakmai tevékenységekre kapott jogosítványt, de tízéves működése alatt a kamara lényegében csak beszedte a vagyonőröktől a tagdíjat (tisztességtelen nyomást gyakorolva ezzel a vagyonőrökre, ugyanis aki nem fizetett tagdíjat, attól a rendörséggel bevonatták a vagyonőri igazolványt, így gyakorlatilag másfél-két évig eltiltatták a foglalkozásától az utcára kerültek, munkanélkülivé váltak), és eközben a szakma érdekében szinte semmit nem tett. A 2009. évi LXXIV. (ágazati párbeszédbizottságokról szóló) törvény pedig egyértelműsíti, hogy az egyes ágazatot érintő gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdések az ágazati párbeszédbizottsághoz tartoznak.

- A szakszervezet jelenleg mekkora részét képviseli a magánbiztonsági ágazatban dolgozóknak?
- A számokkal óvatosan kell bánni, mert a tagsági létszám önmagában fals adat lehet. Abból kell kiindulni, hogy Magyarországon a vagyonvédelmi cégek nagy része nem jelenti be az alkalmazottait. A mintegy 5700 magánbiztonsági vállalkozás 20,9 ezer vagyonőrt jelentett be a KSH-nál 2010-ben, a VSZSZ-nek jelenleg 3600 szakszervezeti tagja van. De hozzáteszem, azt sem tudni pontosan, hogy hány vagyonvédelmi cég van az országban. Például az ország második legnagyobb, vagyonvédelemmel foglalkozó cége nem vagyonvédelmi cégként van nyilvántartva. (A HM EI Zrt. alkalmazotti létszámának túlnyomó részét a vagyonőrök teszik ki, viszont a társaság bevételeinek csupán kis része származik ebből a tevékenységből. – a szerk.) A Group 4 és ennek a cégnek az árbevétele adja a magánbiztonsági piac éves árbevételének nagyjából a harmadát.


Végleg eltörölni! 2. rész

Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége,2012.03.01 19:11

- Milyen szervnek, szervezetnek lenne lehetősége a piaci anomáliák eredményes kezelésére?
- A magánbiztonsági szakma ágazati szintű együttműködése lenne szükséges, ennek a mechanizmusát azonban részletesen ki kellene dolgozni. Az ezzel kapcsolatos feladatokat csak a magánbiztonsági piac tényleges szereplői – vagyis a munkaadói oldal, ennek szervezetei, valamint a szakszervezetek – tudják megoldani. Annak nem sok értelmét látom, hogy unatkozó nyugdíjas rendvédelmisek által létrehozott egyesületek szóljanak bele a magánbiztonsági piac kérdéseibe, nevetséges dolog, amikor kiáll egy ilyen szervezet egyik vezetője és arról beszél, hogyan kell megszervezni a pénzszállítást. Ezek az emberek akkor álltak legközelebb a pénzszállításhoz, amikor elment mellettük egy értékszállitó autó. Nagyon jól tudjuk, hogy egy magánbiztonsági cég vezetése elsősorban gazdasági, pénzügyi és humán képzettségeket igénylő feladat, és csak ezt követően jelennek meg a szakmai szempontok. A rendőrségtől, rendvédelmi szervektől a magánbiztonságba átigazolók a szakmai szempontoknak lehet, hogy megfelelnek, egy objektum védelmét lehet, hogy meg tudják szervezni, de egy cég vezetésére alkalmatlanok. A tapasztalatok szerint például a rendőrségtől egyre kevesebben érkeznek a magánbiztonságba, vagyonőrnek ma már főleg a fiatalok jönnek. Azok, akik kikerülnek egy iskolából, és nem találnak munkát, a munkaügyi központokban ma már szinte alap, hogy elküldik egy vagyonőri tanfolyamra. Persze nem fogja betegre keresni magát egy ilyen állásban, de azoknak a fiataloknak, akik még a szüleikkel laknak és nem kell saját családot fenntartaniuk, ez egy élhető bevételi forrást jelent.

- A szakszervezet is osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint túlkínálat van a vagyonőri piacon?
- Nem az aktív dolgozó vagyonőrből van sok, hanem azokból az emberekből, akiknek vagyonőri képesítése van. Nem biztos az sem, hogy ennyi őrzési területnek kell lenni, vagy azt ennyi emberrel kellene ellátni. Nem osztom azt a véleményt, hogy kétszer annyi vagyonőr dolgozik a piacon, mint kéne. Úgy gondolom, legfeljebb 15-20 százalék lehet a létszámtöbblet. A vállalási árakkal kapcsolatban pedig a valódi probléma ott van, hogy nem a tenderek kiíró mondják azt, hogy 650 forintért köteles egy cég elvállalni a munkát: az árverseny közepette maguk a vagyonvédelmi cégek szorítják le ennyire az árakat. Ezzel kezdtük a beszélgetést…

- Az viszont kivitelezhetetlennek látszik, hogy egy versenypiacon a szereplők (a vagyonvédelmi cégek) kijelentsék: nem ígérnek egymás alá. Igaz, az SZVMSZK-nak van egy ajánlása a vállalási árakra, a magánbiztonsági szolgáltatások minőségi alapú versenyére még valószínűleg várni kell.
- Az SZVMSZK-nak semmilyen jogosítványa nincs arra, hogy a magánbiztonsági piac gazdasági kérdéseivel foglalkozzon. Az ajánlott árat pedig először 1998 januárjában a párbeszédbizottság adott ki, a kamara pedig némileg átfogalmazva, de ezt a modellt vette át. A magánbiztonsági cégek egymás alá licitálása egyébként felveti azt a kérdést is, hogy „nincs túl sok vagyonvédelmi cég a piacon”? Nézzünk néhány külföldi példát: Ausztriában vagy Szlovákiában nincs kétszáz vagyonvédelmi vállalkozás, a nyolcvanmilliós népességszám ellenére Németországban nincs annyi cég, mint Magyarországon. Úgy vélem, hazánkban bőven elegendő lenne kétszáz vagyonvédelmi cég, szemben a mostani mintegy 3,7 ezer vállalkozással.


Végleg eltörölni! 3. rész

Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége,2012.03.01 19:10

- Melyek a legnagyobb veszélyforrásai annak, hogy „túl sok az eszkimó” a magánbiztonsági piacon?
- Az ágazatra különösen jellemző például, hogy az alvállalkozói láncolatok alvállalkozói cégeit jellemzően bedöntésre alapítják és bizonyos összegű bírság felhalmozása után egyszerűen megszüntetik. A hivatalos hatósági (munkaügyi és adóhatósági) beszámolók és kimutatások szerint a biztonsági őrök sérelmére elkövetett szabálytalanságok jelentős része súlyos szabályszegésnek minősült. Számos munkaügyi szabálytalanság látható a piacon: a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás, a részmunkaidősök teljes munkaidőben való foglalkoztatása, a garantált bérminimum elmaradása, és még sorolhatnám. Azokban az esetekben, amikor a hatóságoknak a törvényes munkabérek kifizetésének elmaradása miatt kellett fellépni, a szabálysértő cégek azzal védekeztek, hogy nem voltak tisztában a garantált bérminimum kifizetésére vonatkozó előírásokkal.

- A módosított vagyonvédelmi törvény alapján a kamarának vannak bizonyos jogosítványai egy minősítői rendszerrel kapcsolatban.
- A kamarának csak javaslattételi lehetősége van minderre, de a szervezet nem intézkedhet. Mivel a továbbiakban sem látjuk, hogy a kamara mit szeretne csinálni, már bánom, hogy a kötelező kamarai tagság eltörlését indítványoztuk: magát a kamarát kellett volna eltörölni. Jelenleg a magánbiztonsági ipar jelentéktelen cégeinek vezetői a kamara tisztségviselői. Egy néhány fős cégekből álló vezetői testület hogyan gondolja, hogy elkészíti egy több mint négyezer főt foglalkoztató Group 4 minősítését. Megjegyzem, a Group 4 multinacionális cégként világszerte mintegy hatszázezer embert foglalkoztat. Ha minősítésről van szó, erre kizárólag az ágazati párbeszédbizottság lenne jogosult.

- Az ágazati párbeszédbizottság kezdeményezője lehet a piac kitisztításának, de megoldhatja-e, kezelheti-e tartósan az anomáliákat?
- Ahhoz, hogy a piacot valamilyen formában rendezni lehessen, az MBVMSZ-szel közösen 2007 decemberében aláírtunk egy ágazati kollektív szerződést, majd 2008 januárjában egy bértarifa rendszert is elfogadtunk. Az ágazaton belüli káosz, és a fekete-, illetve szürkefoglalkoztatás visszaszorítása érdekében úgy gondoltuk, hogy a kollektív szerződést ki kellene terjeszteni az egész ágazatra. Erre 2010 tavaszán tettünk kísérletet, azonban a kamara és érdekkörei végül ezt megakadályozták. És ezen a ponton már el kell dönteni, hogy az SZVMSZK az eddigi „tevékenysége” alapján tulajdonképpen micsoda: munkaadói vagy munkavállalói szervezet?

- Mi a szakszervezet álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a megbízó cégnek is számonkérhetőnek kellene lennie, ha túlzottan alacsony áron vásárol vagyonvédelmi szolgáltatást?
- Magyarországon a vagyonvédelmi cégek többsége tisztességtelenül foglalkoztatja az embereket. Ha figyelembe vesszük a januártól érvényes bérminimumot és a rárakodó járulékokat akkor a 700-800 forintos vállalási árak nem fedezik azt. Az OMMF egyik nem túl régi jelentése szerint a feketefoglalkoztatás legjellemzőbb módon a vagyonvédelmi piacon van jelen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) pedig szigorúan ellenőriznie kell a piacot. A vagyonvédelmi cégek ugyanis nem csak a munkavállalóval szemben, hanem egymással szemben is tisztességtelenül viselkednek. Az egész ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés egyébként ennek is elejét vette volna.

- A párbeszédbizottság tesz még kísérletet a kollektív szerződés elfogadtatására?
- Természetesen, de erre idén már kicsi a lehetőségünk. 2012 év második felében lép hatályba az új Munkatörvénykönyv szabályai és ezen rendelkezéseknek megfelelően újra kell értelmezni a kollektív szerződést, ami új tárgyalásokat követel.

Novák Csaba – Radványi Róbert
FORRÁS: http://biztonsagpiac.hu/vszsz-vegleg-eltorolni


VSZSZ. Nádas Mihály

Hubay János (MDDSZ),2012.03.01 17:03

http://biztonsagpiac.hu/vszsz-vegleg-eltorolni

2060 bicske

kovács lászló,2012.02.09 14:10

Érdeklődnék a garantált minimálbérről ,hogy a cégem havi 108000ft minimálbért akar adni 240 órára.
Kérdésem,hogy a 108000tf garantált minimum bérért hány órát kell dolgozni
ha 24/48ba mint biztonsági őr dolgozom,metr én a törvényt ugy értelmezem,hogy havi 174órára járna a 108000ft bruto+éjszakaipotlék minden 22-06órára.

SIGNÁL Biztosító

Hubay János,2012.02.05 19:10

Tisztelt kollega/kollegina

Tájékoztatjuk, hogy a Magánbiztonsági DolgozókDemokratikus Szakszervezet ( MDDSZ ) minden tagjának, leendő tagjának, pártoló tagjának Élet- és Balesetbiztosítási szolgáltatást nyújt. Lényege, hogy a Szakszervezet az éves biztosítási díjat beépítette a szakszervezeti tagdíjba, pontosabban a Biztosítási díjat a szakszervezet átvállalja.
Kérem, hogy tájékozódjon az MDDSZ honlapján.
www.mddsz.eoldal.hu ( biztosítások) menűpont alatt.

Tisztelettel: Hubay János MDDSZ szakmai alelnök.

KÖZLEMÉNY!

MDDSZ,2011.12.13 19:42

KÖZLEMÉNY!


Tisztelt kolleginák, kollégák! Mivel az elmúlt hetek folyamán nagyon sok kérdés és téves szóbeszéd merült fel a 2012.01.01.–től hatályba lépő Vagyonvédelmi tv.-l kapcsolatban így szeretnék egy pár dolgot tisztázni. Az új Vv. Tv. a munkavállaló szempontjából két dolog van ami FONTOS VÁLTOZÁS! A mindenkit érintő „kötelező kamarai tagság” eltörlése, ami nem vagylagos! hanem törvényi szinten nem lehet kötelezővé tenni, illetve a kamarai tagsági igazolvány léte.
NEM LEHET EGY ÁLLÁS BETÖLTÉSÉNEK A FELTÉTELE!

Ha valaki ilyen kifogással találkozik, akkor keresse meg a szakszervezet területi szervezetét és jelentse ott, mert ez sérti az esélyegyenlőség alapelvét, tehát bűncselekmény! A volt és a mostani kamarai tisztségviselők előszeretettel állítanak valótlan dolgokat ezzel kapcsolatban, mert féltik a kis + jövedelmüket+ területi befolyásukat, ez alatt azt értem, hogy a tv. úgy rendelkezik, hogyha területi lebontásban nincs meg a minimum 200 fő tagsági állomány, akkor nem alakulhat meg a területi kamara, hanem az a rész az országos kamara alá fog tartozni. Ha az oktatásra hivatkoznak, akkor tudni kell, hogy a kamarának az új tv. sem ad jogszabályi lehetőséget az oktatásra, csak azt határozza meg, hogy az egyébként is erre jogszabályi feltételekkel rendelkező kamarai tisztségviselő a vizsgáztatásban részt vehet, nem rendelhet el KÖTELEZŐ JELLEGEL továbbképzést általánosságában. A kamarai alapszabály, amit 2012. 03 31. –ig kell újra írniuk, csak az önként vállalt kamarai tagokra róhat ki „kötelezettségeket” a nem kamarai tagokra ezek a szabályok nem érvényesek.
A másik fontos változás az alvállalkozói szabályok megváltozása! Ez a következő képen módosul : a fővállalkozó a MEGBÍZÓ ÍRÁSOS ENGEDÉLYÉVEL csak egyetlen egy alvállalkozóval köthet teljesítési szerződést, ennek a teljesítés helyén is meg kell jelennie, tehát a szerződésnek a szolgálati helyen is ott kell lennie, nem lehet olyan érvekkel élni, hogy a „kisfőnök most vitte be a központba” mert ennek súlyos következményei lehetnek. Ha azt mondják, hogy valaki legyen egyéni vállalkozó mert csak abban az esetben hajlandóak foglakoztatni, akkor azt a tanácsot tudom adni mindenkinek, hogy ne menjen bele egy ilyen kihívásba, mert a vállalási ár az egyéni vállalkozóknál ugyanannyi mint a fővállalkozónál és azt nem adják meg senkinek. Az adóterhek a járulék terhek ugyanúgy érintik az egyéni vállalkozókat, mint minden egyéb vállalkozást. Csak javasolni tudom ezeket, de több éves tapasztalatom azt mutatja, hogy ilyen esetekben mindig a tájékozatlan „munkavállaló jár rosszul és ráadásul még a szakszervezet sem tud segíteni, hiszen nem munkavállalóról szól a dolog hanem vállalkozásról ami nem munkaügyi, hanem polgárjogi ügy. Minden kollégát arra kérek, hogy gondolkodjon el a leírtakon mielőtt bármiként is dönt.


2011-12-13 MDDSZ országos elnöksége nevében
Sipos Endre országos elnök.
Hubay János országos szakmai alelnök

Re: KÖZLEMÉNY!

Kókai István,2011.12.29 16:53

Én ma kaptam meg az új szerződést. A ,,régi,, cég természetesen megszűnt. Az új szerződésben van annyi el nem fogadható rész, hogy nem tudom mit csináljak. Pld: ,,A munkavállaló korábbi munkahelyén-amennyiben munkaviszonya próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetéssel vagy a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott munkáltatói rendes felmondással szűnt meg- munkaviszonya megszűnésétől számított hat hónapon belül újabb munkaviszonyt nem létesíthet,, !
Vagy: ,,Az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételek: kamarai tagság, adott esetben fegyverviselési engedély,,!
És ami a legszebb hogy kölcsön adnak egy másik cégnek !
Utálok már ebben az országban élni !!

Re: Re: KÖZLEMÉNY!

elnök,2012.01.08 11:17

Ha szakszervezeti tag vagy akkor tudunk segíteni.

Re: Re: KÖZLEMÉNY!

elnök,2012.01.08 11:19

Tisztelt Kókai Úr!

Ha szakszervezeti tag vagy akkor tudunk segíteni.