Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fórum

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Re: gggggg@freemail.hu

kiss zoltán,2012.05.08 17:54

Kérlek hívj fel !

FVSZ

FVSZ,2012.05.04 16:34

Tisztelt Kollégák!
Akinek ilyen panasza van, annak tessék belépnie a szakszervezetbe, és adja írásba a problémáját, hogy segíteni tudjunk!
Mindent meg lehet oldani!

gadacsi.peter@freemail.hu

Gadácsi Péter,2012.04.08 17:31

Sziasztok a linkre kattintva nem tudok belépni a szakszervezetbe kérem segítsetek Köszi Boldog Húsvéti Ünnepeket

Re: gadacsi.peter@freemail.hu

kiss zoltán,2012.04.16 09:34

Nagyon sürgősen hívj fel

Belépési nyilatkozat

FVSZ,2012.04.13 17:10

A belépési nyilatkozat újra elérhető!

Re: Belépési nyilatkozat

kiss zoltán,2012.04.16 09:33

A belépési nyilatkozat letölthető ha nem akkor telefonon elérhető vagyok egész nap

Kiss Zoltán
elnök

Válasz

Jóakaró,2012.04.13 16:22

Kedves Kolléga!

Javaslom, hogy írj egy panaszt az fvsz@freemail.hu -ra. A belépő nyilatkozatot majd kérd az Elnöktől.
Vagy hívjad fel telefonon.

gadacsi.peter@freemail.hu

Gadácsi Péter,2012.04.08 17:23

Most kezdtem el dolgozni a Wini Security nevű cégnél munkaruhára 15000 forintot vonnak majd le készenléti szolgálat van a munkaszerződésre írva de nem készenlét mert óránként kell járőrözni 24 a órában ami kb 25 30 perc és óránként kell a diszpécsernél jelentkezni is telefonon. Olvasásért kutya szolgálati helyiségbe lépéséért és egyéb dolgokért több ezer forintos büntetés jár amit nem tüntetnek fel sehol csak szóban közlik azt szeretném megkérdezni jogos e az ilyen foglalkoztatás kérem segítsetek köszönettel Péter

Re:

Farkas Péter MDDSZ KMRE,2012.02.09 19:35

Kedves László!
2012-ben 108.000 Ft a bruttó bérminimum, amit havi 174 órára (napi 8 órás munkára) kell adni a középfokú végzettséget igénylő munkakörre (pl. vagyonőr). A felett túlóra, és műszak pótlék köteles, amennyiben nem készenléti jellegű a munkakör. Vagyis, ha a 24 órás szolgálat alatt tudsz aktívan 8 órát pihenni, akkor törvényesnek számít, ha nem állnak fenn a készenléti jellegű szolgálat feltételei, akkor törvénytelen.

Re: Re:

Kiskoba,2012.04.08 09:54

Üdvözlöm!
Én 370.-Ft-órabérért dolgozom,havonta 270-300 órát.Pótlék,szabi nincs!!!
Nem 24/48 ba..össze vissza...,12-12-24,1 nap pihi..aztán 24,24 stb..fizu általában 18-22 között.Volt már Munk.ügy-vizsgálat..de még rosszabb lett!
Por van,kosz van,tisztítószert,de még 1 tollat se adnak.Munkaruha??...2 poló!!!Embertelen ahogyan bánnak velünk!!!Sok mindent tudnék írni..de minek..-senki nem tesz semmit..!Velem is aláiratták a "készenléti jellegű"munk.-kiegészítést,a szerződés na..arról még külön lehetne mesélni!..Szóval nincs rá szó mennyi sérelem ér!!!De ell kell viselni!!!

Válasz

Figyelő,2012.03.14 10:50

Az FVSZ-nek úgy tudom, hogy egész országos képviselete van (így budapesti is), de szerintem hívd fel az elnököt, és beszélj vele. Ha telefonon nem tudod felhívni, akkor e-mailben egyeztess vele, de a telefon az sokkal gyorsabb.

Re: Válasz

ELNÖK,2012.03.24 17:14

Légy szives keres meg telefonon és segítünk 06 70 414 9784

Budapest . 1155 zsókavár u.1.

seaman44,2012.03.13 20:36

Bocs! Egy kérdőjel lemaradt. A mondat helyesen:Van Budapesti képviselete is a szakszervezetnek?

Budapest . 1155 zsókavár u.1.

seaman44,2012.03.13 20:33

Üdvözlet minden tagnak!
Sok kérdésem lesz a jövőben is,de sajnos a rengeteg hátrány miatt segitség kell és most már tényleg senkihez nem fordulhatunk bizalommal.
kérdésem: Van Budapesten is valami képviselete a szakszervezetnek.Sokkal egyszerűbb lenne ha személyesen tárnám fel azt a rengeteg jogtalanságot ami minket ér(szabadságot és betegállományt nem fizetnek,cafetéria rá van írva a fizetési papírra de semmit nem kapunk)
Sorolhatnám a rengeteg szabálytalanságot de kinek???

Válasz

Figyelő,2012.03.13 19:13

Kedves Seaman44!
A kollégáid tudatlanok, és tájékozatlanok.
Ezeket az oldalakat valóban figyelik a munkaadók, a megbízók, a hatóságok, a törvényhozók, és külföldi szervezetek, de nem tudnak információt szerezni a tagságról, és nem is kérdezhetnek rá. Ha valakit kirúgnak, mert tagja egy szakszervezetnek, akkor a kirúgott ember gigantikus kártérítésre jogosult, és a munkáltatóját komolyan megtudja hurcoltatni a Bíróságon, hiszen súlyos diszkriminációnak számít, ha valakit szakszervezethez való tartozása, vagy abban való tevékenysége miatt elbocsátanak, vagy hátrányosan intézekednek vele szemben. Ha a munkáltató megtudná, hogy szakszervezeti tag vagy, akkor inkább békén hagy, és igyekszik a kedvedben járni (feltéve, hogy van annyi esze). Ha az ellenkezőjét teszi, akkor meg a szakszervezet intézkedni fog a védelmed érdekében, hiszen ezért vannak.
Én már évek óta szakszervezeti tag vagyok, de soha semmilyen hátrány nem ért, és emiatt nem is mertek kirúgni sehonnan se, ahol megtudták, hogy hova tartozom.
A cégek között már nincs összetartás, lehet, hogy ismerték egymást korábbról, de elhiheted, hogy egyetlen cégvezető sem azzal foglalkozik, hogy a 200.000 képzett vagyonőrök melyike tagja valamelyik civil szervezetnek, hiszen jobb dolguk is van, minthogy egy adott vagyonőrrel foglalkozzanak.
Ha valakit azért nem alkalmaznak, mert szakszervezeti tag, akkor komoly hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amiből nemzetközi botrány is lenne, és nagy kártérítésre lennél jogosult, és a munkáltatót komolyan megbüntetnék az illetékes hatóságok.
Nyugodtan lépj be, nem válik hátrányodra.
A kollégáidra meg ne hallgass, mert nem értenek hozzá.

Budapest . 1155 zsókavár u.1.

seaman44,2012.03.12 22:47

szívesen lennék szakszervezeti tag de a kollégák azzal riogatnak,hogy ezeket az oldalakat a munkáltatók is nézik sőt a tagokról is szereznek információkat.
Adatvédelem is van a világon de nem tudom ez mennyire kijátszható.
Ha megtudják ,hogy szakszervezeti tag vagyok akkor az elbocsájtás várható.rászállnak az emberre és a félrecsúszott nyakkendő miatt is kirúgnak.Nem beszélve arról,hogy a cégek vezetői nagyon jól ismerik egymást és adják a drótot,hogy kit ne alkalmazzanak mert szakszervezeti tag.

EMBERTELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A BKV-S VAGYONŐRÖK! 1. rész

FVSZ,2012.03.08 19:57

Modern rabszolgaságként jellemezte egy a Hír24-et felkereső BKV-s vagyonőr jelenlegi munkáját. Szerinte embertelen és törvénytelen körülmények közt dolgoznak. A szakszervezet tud a gondokról, megoldás azonban egyelőre nincs.


Modern rabszolgaság

Nappal a metróban, éjjel a buszokon állnak. Járkálniuk is tilos. Havonta minimum 240 órát dolgoznak, sokan azonban több mint 300-at. Mindezt van, ahol óránként 420 forintért, pótlékok nélkül. Nincs szabadság, csak papíron. Nincs betegállomány. Nincs váltótárs. Van azonban büntetés. A bérből vonják le.
Nagyjából ezekkel a panaszokkal kereste fel felháborodott levelében az egyik BKV-s vagyonőr szerkesztőségünket. Kérte, hogy nevét ne áruljuk el, hisz' félti az életét. Szerinte a „vagyonőrágazat félig maffia". A levélben borzasztó munkakörülményekről ír. Azt mondja, a BKV-s vagyonőrök évek óta egyre kiszolgáltatottabbak, szabályos rabszolgák. 24 órákat állnak egy helyben a metróaluljárókban, és feletteseik rögtön rájuk pirítanak, ha sétálni kezdenek. Alvállalkozók, újabban pedig munkaerő-kölcsönzők cserélődnek a fejük felett, miközben ők évek óta ugyanazon a helyen dolgoznak. „Mikor számolják már fel a rabszolgatartást?" – teszi fel a kérdést a levélíró.


Kalandorcégek hálójában

„Embertelen körülmények között dolgoznak" – ezt már Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke mondja. Sipos Endre megerősítette: levélírónk nem túlzott, mikor modern rabszolgaságként írta le a BKV-s vagyonőrök munkáját. Az elnök szerint a probléma évek óta fennáll és 10 ezer vagyonőr közül nagyjából 2-őt nem érint csak. A 24 órás, készenléti jellegű munkákat végző őrök többségének ugyanis nem biztosítják a munkaadók a kötelező pihenési időt, bár a törvényi szabályozás szerint ennek nagyjából 8 órának kellene lennie. Sokan nem is bírják fizikailag, pedig a legtöbb vagyonőr kényszerűségből van a pályán.
Sipos szerint sok ötvenen túli munkanélkülit irányítanak ilyen jellegű területre dolgozni, majd „borzalmasan alacsony színvonalú" tanfolyamokon pár nap alatt kitanítják őket, és kész. Mehetnek is az éles helyzetbe. A szakszervezeti elnök úgy véli, a legtöbb vagyonőr nincs tisztában munkájának alapvető tudnivalóival, hisz' ezeken a gyorstalpalókon lehetetlen megtanulni mindent, ami a vagyonőrséghez kell: „szombaton befizetem a tandíjat, hétfőn pedig egy parkolóban levizsgázom" – mondja. Sipos szerint az sem meglepő, ha egy őrt 8-10-12 órás egyhelyben állás után már az sem érdekli, ha elviszik az orra elől az egész boltot.
Az egyik legnagyobb hiányosság, hogy a munkaadók nem szűrik ki az úgynevezett kalandorcégeket – véli az elnök. Mivel a vagyonőröket általában nem a fő munkaadó foglalkoztatja, hanem egy (vagy inkább több) munkaerő kölcsönző, aki „tovább adja" a dolgozókat a fő cégnek. Sok olyan őr van, aki bár hosszú évek óta dolgozik a szakmában, mégis alig van folyamatos munkaviszonya. Általában 90 napos próbaidőre veszik csak fel, három hónap után pedig jön egy újabb cég, újabb próbaidővel. Sokukat be sem jelentik.
Sipos szerint a problémát jogszabályilag szinte lehetetlen megoldani, lévén mindenhol találni kiskaput. A szakszervezeti elnök inkább egy a munkaadók és a szakszervezet közti belső megállapodást tartana hatékonynak, amellyel ki lehetne szűrni azokat a „kalandorcégeket", akik előidézik ezeket a helyzeteket.

EMBERTELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A BKV-S VAGYONŐRÖK! 2. rész

FVSZ,2012.03.08 19:57

Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk mi az a tíz gyanús jel, ami arról árulkodik, hogy a már aktív vagy leendő vagyonőrt valószínűleg átvágja a munkaadó:
1. Ha behívják próbanapra. Ez azt jelenti, hogy az álláshirdetésre jelentkezőt 1 vagy több napig ingyen dolgoztatják. Az esetek 99 százalékában ebből nem lesz állás.
2. Ha az állást meghirdető nem a cég irodájában, hanem furcsa, vadregényes helyen (utcasarok, parkoló, kávézó, buszmegálló) akar találkozni a leendő dolgozóval. Fontos szabály: állás reményében senki ne engedje, hogy pénzt csaljanak ki belőle!
3. Ha nem készül írásos munkaszerződés, vagy ugyan elkészül, de annak egy példányát többszöri felszólításra sem adják oda a dolgozónak.
4. Ha az adóbevalláskor nem adnak adóigazolást vagy a munkaviszony megszűnésekor nem adják ki a szükséges papírokat.
5. Ha az orvosnál kiderül, hogy nincs biztosítás.
6. Ha egyre jobban, egyre többször késik a fizetés, vagy annak csak egy részét kapja meg a dolgozó.
7. Ha gyakran cserélik a dolgozó feje fölött a cégeket, vagyis a tulajdonosi kör marad, de papíron időről időre újabb cég alkalmazásába kerül az őr.
8. Ha egy adott álláshirdetés folyamatosan újra és újra megjelenik.
9. Ha nincs a cég bejegyzett tevékenységi körei között a vagyonvédelmi, biztonsági szolgáltatás, s mégis ezzel foglalkozik
10. Ha a cég székhelye és a cégvezető lakhelye száz kilométerekre van egymástól.


Őr őrnek farkasa

A Napi Gazdaság összeállítása szerint egyébként igen rossz évet zártak tavaly a vagyonőr cégek: összesen 472 társaság ellen indult felszámolási eljárás és 414 végelszámolásról döntöttek. 2005 óta nem volt soha ennyi cég ellen eljárás. A lap szerint a tetemes felszámolást indokolhatja, hogy az őrző-védő cégek úgy próbálják egymást kiszorítani a piacról, hogy terhelő adatok gyűjtése után feljelentik a konkurenciát a hatóságoknál. Gyakorlatilag kémkednek: saját embereiket küldik egymáshoz dolgozni, hogy gyanús ügyeket keressenek, például be nem jelentett dolgozót, zugkönyvelést vagy bármilyen adójogszabályba, törvénybe ütköző tevékenységet. A módszer pedig hatékony, egy komolyabb adóhivatali bírság sokszor a működés végét jelentheti.


A BKV nem válaszol

A vagyonőrökkel kapcsolatos kérdéseinkkel még a hét elején kerestük a BKV-t. Szerettük volna megtudni, hogy a közlekedési vállalatnál, miként látják az őrök munkakörülményeit, tudnak-e a gondokról és terveznek-e bármilyen lépést a helyzet megoldása érdekében. Három nap után, ma reggel telefonon is érdeklődtünk – a BKV sajtóosztályán azt mondták, a válaszadás "folyamatban van". Amennyiben megérkezik, közölni fogjuk.

FORRÁS: http://fn.hir24.hu/itthon/2012/03/05/embertelen-korulmenyek-kozt-a-bkv-s-vagyonorok/

Végleg eltörölni! 1. rész

Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége,2012.03.01 19:11

VSZSZ: „végleg eltörölni”
Elégedett lehetne Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének (VSZSZ) elnöke, a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszédbizottság (MBÁPB) társelnöke, hiszen éveken át szélmalomharcot vívott a vagyonőrök kötelező kamarai tagságának megszüntetéséért. Most, hogy a vagyonvédelmi törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása megszüntette a kötelező tagságot, a szakszervezeti vezető mégis elégedetlen: mint azt a Biztonságpiac.hu-nak adott interjúban kifejtette, a vagyonvédelmi kamarát kellett volna megszüntetni.


Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke (fotó: Biztonságpiac.hu)

- Az elmúlt hónapban több cikkben, interjúban foglalkoztunk a magánbiztonsági piac problémáival. Ön szerint mi lenne üdvözítő megoldás a foglalkoztatási szabálytalanságokra, a rossz árazási metódusokra, illetve hogyan lenne javítható az adótörvények betart(tat)ása?
- Elsősorban a magánbiztonsági piacon a munkáltatóknak kellene megegyezni az általános vállalási árszínvonalban, ezután pedig a reprezentatív szervezeteknek kell megállapodást kötni. Az ágazatban három meghatározó szervezet van, ebből kettő tekinthető reprezentatívnak a Magánbiztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MBVMSZ), a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége (VSZSZ) és a nemzetközi testőrszövetség (IBSSA). Hiába külföldi bejegyzésű szervezet az IBSSA, a magyar szekcióban magyarországi munkáltatók ülnek, véleményem szerint az eddigieknél sokkal aktívabban részt kellene venniük az ágazati párbeszédbizottság munkájában. Sőt, továbbmegyek, a vagyonvédelmi törvény módosításában is komolyan részt kellett volna vállalnia a testőrszövetségnek. A módosításhoz ugyanis se az MBVMSZ, se a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) nem adott be értékelhető véleményezést, ezek a szervezetek bizottságok megalakításával voltak elfoglalva. A kötelező kamarai tagság eltörlését egyébként elsőként és egyedül én kezdeményeztem még 2005-ben, a vagyonvédelmi törvény kihirdetése után. A 2005. évi CXXXIII. törvényt egyébként létre sem lehetett volna hozni, mert ellentétes volt az uniós alapelvekkel. A vagyonvédelmi törvény tulajdonképpen soha nem adott a kamarának olyan lehetőséget, hogy az ágazatot érintő gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozzon. Az SZVMSZK csak bizonyos szakmai tevékenységekre kapott jogosítványt, de tízéves működése alatt a kamara lényegében csak beszedte a vagyonőröktől a tagdíjat (tisztességtelen nyomást gyakorolva ezzel a vagyonőrökre, ugyanis aki nem fizetett tagdíjat, attól a rendörséggel bevonatták a vagyonőri igazolványt, így gyakorlatilag másfél-két évig eltiltatták a foglalkozásától az utcára kerültek, munkanélkülivé váltak), és eközben a szakma érdekében szinte semmit nem tett. A 2009. évi LXXIV. (ágazati párbeszédbizottságokról szóló) törvény pedig egyértelműsíti, hogy az egyes ágazatot érintő gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdések az ágazati párbeszédbizottsághoz tartoznak.

- A szakszervezet jelenleg mekkora részét képviseli a magánbiztonsági ágazatban dolgozóknak?
- A számokkal óvatosan kell bánni, mert a tagsági létszám önmagában fals adat lehet. Abból kell kiindulni, hogy Magyarországon a vagyonvédelmi cégek nagy része nem jelenti be az alkalmazottait. A mintegy 5700 magánbiztonsági vállalkozás 20,9 ezer vagyonőrt jelentett be a KSH-nál 2010-ben, a VSZSZ-nek jelenleg 3600 szakszervezeti tagja van. De hozzáteszem, azt sem tudni pontosan, hogy hány vagyonvédelmi cég van az országban. Például az ország második legnagyobb, vagyonvédelemmel foglalkozó cége nem vagyonvédelmi cégként van nyilvántartva. (A HM EI Zrt. alkalmazotti létszámának túlnyomó részét a vagyonőrök teszik ki, viszont a társaság bevételeinek csupán kis része származik ebből a tevékenységből. – a szerk.) A Group 4 és ennek a cégnek az árbevétele adja a magánbiztonsági piac éves árbevételének nagyjából a harmadát.


Végleg eltörölni! 2. rész

Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége,2012.03.01 19:11

- Milyen szervnek, szervezetnek lenne lehetősége a piaci anomáliák eredményes kezelésére?
- A magánbiztonsági szakma ágazati szintű együttműködése lenne szükséges, ennek a mechanizmusát azonban részletesen ki kellene dolgozni. Az ezzel kapcsolatos feladatokat csak a magánbiztonsági piac tényleges szereplői – vagyis a munkaadói oldal, ennek szervezetei, valamint a szakszervezetek – tudják megoldani. Annak nem sok értelmét látom, hogy unatkozó nyugdíjas rendvédelmisek által létrehozott egyesületek szóljanak bele a magánbiztonsági piac kérdéseibe, nevetséges dolog, amikor kiáll egy ilyen szervezet egyik vezetője és arról beszél, hogyan kell megszervezni a pénzszállítást. Ezek az emberek akkor álltak legközelebb a pénzszállításhoz, amikor elment mellettük egy értékszállitó autó. Nagyon jól tudjuk, hogy egy magánbiztonsági cég vezetése elsősorban gazdasági, pénzügyi és humán képzettségeket igénylő feladat, és csak ezt követően jelennek meg a szakmai szempontok. A rendőrségtől, rendvédelmi szervektől a magánbiztonságba átigazolók a szakmai szempontoknak lehet, hogy megfelelnek, egy objektum védelmét lehet, hogy meg tudják szervezni, de egy cég vezetésére alkalmatlanok. A tapasztalatok szerint például a rendőrségtől egyre kevesebben érkeznek a magánbiztonságba, vagyonőrnek ma már főleg a fiatalok jönnek. Azok, akik kikerülnek egy iskolából, és nem találnak munkát, a munkaügyi központokban ma már szinte alap, hogy elküldik egy vagyonőri tanfolyamra. Persze nem fogja betegre keresni magát egy ilyen állásban, de azoknak a fiataloknak, akik még a szüleikkel laknak és nem kell saját családot fenntartaniuk, ez egy élhető bevételi forrást jelent.

- A szakszervezet is osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint túlkínálat van a vagyonőri piacon?
- Nem az aktív dolgozó vagyonőrből van sok, hanem azokból az emberekből, akiknek vagyonőri képesítése van. Nem biztos az sem, hogy ennyi őrzési területnek kell lenni, vagy azt ennyi emberrel kellene ellátni. Nem osztom azt a véleményt, hogy kétszer annyi vagyonőr dolgozik a piacon, mint kéne. Úgy gondolom, legfeljebb 15-20 százalék lehet a létszámtöbblet. A vállalási árakkal kapcsolatban pedig a valódi probléma ott van, hogy nem a tenderek kiíró mondják azt, hogy 650 forintért köteles egy cég elvállalni a munkát: az árverseny közepette maguk a vagyonvédelmi cégek szorítják le ennyire az árakat. Ezzel kezdtük a beszélgetést…

- Az viszont kivitelezhetetlennek látszik, hogy egy versenypiacon a szereplők (a vagyonvédelmi cégek) kijelentsék: nem ígérnek egymás alá. Igaz, az SZVMSZK-nak van egy ajánlása a vállalási árakra, a magánbiztonsági szolgáltatások minőségi alapú versenyére még valószínűleg várni kell.
- Az SZVMSZK-nak semmilyen jogosítványa nincs arra, hogy a magánbiztonsági piac gazdasági kérdéseivel foglalkozzon. Az ajánlott árat pedig először 1998 januárjában a párbeszédbizottság adott ki, a kamara pedig némileg átfogalmazva, de ezt a modellt vette át. A magánbiztonsági cégek egymás alá licitálása egyébként felveti azt a kérdést is, hogy „nincs túl sok vagyonvédelmi cég a piacon”? Nézzünk néhány külföldi példát: Ausztriában vagy Szlovákiában nincs kétszáz vagyonvédelmi vállalkozás, a nyolcvanmilliós népességszám ellenére Németországban nincs annyi cég, mint Magyarországon. Úgy vélem, hazánkban bőven elegendő lenne kétszáz vagyonvédelmi cég, szemben a mostani mintegy 3,7 ezer vállalkozással.